Betörési módszerek nyílászáróknál

Mai blogunkban a betörési módszerekről írunk részletesebben, hiszen sokak számára fontos ez a téma. A betörési statisztikák szerint Magyarországon a fővárosban a leggyakoribbak a betörések. 10 kísérletből 9 meg is valósul, a gyenge ajtóknak és a zárak rossz, silány minőségének köszönhetően.

Nem szabad lebecsülni a betörőket, mert némelyikük komoly szaktudással, illetve szakszerszámmal rendelkezik. A legelterjedtebb betörési módszerek a következők:

  • hengerzár törés (zárbetét törés, zárcilinder törés)
  • az ajtó-, illetve ablak ki- és befeszítése
  • ajtó- és ablaküveg betörése, majd ezen keresztül a zár kinyitása
  • finomnyitási módszerek
  • zár- illetve magkihúzós módszer
  • megfigyelésen alapuló módszer.

A hengerzár törés

A hengerzár törés a legelterjedtebb behatolási eljárás. Budapesten még a mai napig rengeteg olyan ajtó van, ami (bár) egy- vagy több zárral rendelkezik, ám a zárbetéteket semmi nem védi a törés ellen.

Ez pedig annyit jelent, hogy a betörő akár egy vízpumpa fogóval, vagy valamilyen ráfogó célszerszámmal egy roppantással kettétöri a zárbetétet, ezáltal a zárbetét külső oldala kijön. Ezt követően kiveszi a zár tolókavivőjét és egy csavarhúzó segítségével könnyedén kinyitja a zárat. Mindez hangtalanul és gyorsan történik. 20-30 másodperc alatt nyitva van az ajtó és még az ajtólap sem sérül meg. Ez a módszer kiküszöbölhető, megelőzhető egy zárvédő pajzs felszerelésével.

A nyílászárók befeszítése

A betörési módszerek közül a legprimitívebb módszer a nyílászárók befeszítése, elsősorban a bejárati ajtóé. Ebben az esetben, néha olyan kárt okoz a betörő, hogy az ajtót már nem lehet megmenteni. A pajszer sérülési nyomokat hagyhat az ajtón vagy az ajtótokon, például bármelyikből letörhet/kitörhet egy nagyobb fadarab. A jobbik eset az, ha egy egyirányba záródó zárszerkezet van az ajtón. Ilyenkor vagy a zár nyelve törik ki, vagy az ajtóra felszerelt ellendarab szakad le. Az utóbbi esetnél még helyrehozható a kár, mert az ajtón hagyott pajszernyomot egy zárvédő pajzs segítségével el tudjuk takarni és így még a zárbetét törését is meg tudjuk akadályozni.

Gyakran előfordul teraszajtó befeszítése is. Ezeket az ajtókat roppant egyszerű befeszíteni. Nézzék meg, hogy az ellendarab hogyan van felszerelve. Általában két rövid csavar tartja. Az ajtó zárja könnyen kipattan az ellendarabból, így az ajtó pár másodpercen belül, és csaknem hangtalanul nyitva is van. A védekezés? Javasoljuk a befeszítés-gátlók használatát! Teraszajtóra 2 db, ablakokra 1-1 db felszerelése elegendő. Diszkrét és megbízható szerkezet, a nyílászáró akkor sem nyitható ki, ha esetleg elfelejtették rázárni azt a fogantyúval.

Üvegtöréssel történő behatolás

Az ajtón vagy az ablakon üvegtöréssel történő behatolás csak akkor történik meg, ha a betörendő felületen át könnyedén ki- és be lehet menni, valamint az értéktárgyakat azokon keresztül el tudják vinni. Arra is volt már példa, hogy a betört ajtón lévő üvegen átnyúlva, az ajtó mellett belül felakasztott kulcsot kivették és azzal kinyitották az ajtót. Ezen betörési módszer ellen ajtó- illetve ablakrácsokkal tudunk védekezni. Tanácsoljuk továbbá, hogy a kulcsos szekrénykét vagy a kulcsok tárolására alkalmas kampós felakasztót ne közvetlenül az ajtó mellé helyezzék, ha üveges az ajtó!

Finomnyitási eljárások

A finomnyitási eljárást főként az olcsóbb, silány minőségi zárbetétek esetében alkalmazható sikeresen. Ilyen például a fogazott Icsa zárbetét, de a fenti módszer alkalmazható más fajtájú fogazott zárbetétek esetében is. Ez úgy működik, hogy egy zárfésű segítségével a zárbetétben lévő csapokat lenyomják és egy ferde drót segítségével elfordítják a zárhengert, ami ezáltal nyitja a zárszerkezetet. Akinek van egy kis kézügyessége és ráadásul a zárbetét is ki van kopva, annak ez a művelet maximum 10 másodpercig(!) tart. Itt azért felhívnánk a figyelmet, hogy van egy olyan hevederzár, amelyben ilyen zárbetét van. Ezek felszerelését nem javasoljuk, mert ha a betét könnyen nyitható, akkor minek a hevederzár?

A másik finomnyitási módszer a kopogtató eljárás, bár szakmai berkekben ezt sokan nem sorolják a finomnyitási módszerek közé. Ez egy európai találmány, ami a fogazott cilinderbetétek 60-70 százalékát roncsolás nélkül kinyitja. Ez úgy működik, hogy egy kulcsmásoló gép segítségével a nyerskulcsot a legmélyebbre marják, majd azt a zárbetétbe helyezve egy kalapáccsal megütögetve a zár nyithatóvá válik. Egyszerűen fogalmazva „megszédülnek” benne az alkatrészek és elfordul a zárhenger, mert a csapok blokkolása az ütés hatására megszűnik. Javasoljuk a lapon mart kivitelű zárbetétek beszerelését, amelyeknél ez a nyitási módszer kizárt.

Magkihúzásos módszer

A magkihúzásos módszer alkalmazásakor a behatoló személy a zárbetét kulcsnyílásába egy önmetsző csavart teker bele, ami erősen beleszorul a zárhengerbe. Ezt úgy képzeljük el, mikor a dugóhúzót beletekerjük a dugóba, ami által egy erőkar keletkezik, és ezt erősen megrántjuk. Egy húzó célszerszám segítségével – ami ráfekszik vagy a zárvédő pajzsra, vagy az ajtó síkjára – egyszerűen kihúzza a zárhengert. A gyengébb zárbetéteknél a zárbetét külső része egyben kijön. Utána a zárbetétet hajtó tolókavivőt szintén eltávolítja, majd valamilyen sperhaknival vagy csavarhúzóval visszanyitja a zárszerkezetet. Ilyen szerszámokkal csak a profi betörők rendelkeznek, akik tudják, hogy hova érdemes bemenni.

Ezen módszerek ellen úgy tudunk védekezni, hogy olyan zárbetétet szerelünk az ajtóba, amelyik törésvédelemmel rendelkezik, vagy nincs külön zárhenger része, amit ki tudnak húzni belőle. Az ilyen zárbetétek költségei elég magasak, de az otthon biztonsága mindennél fontosabb!

A megfigyeléses módszer

A megfigyelésen alapuló módszer szerint az illetőt folyamatosan figyelik. Egy piacon, bevásárlóközpontban vagy egyéb zsúfolt helyen a táskájából a kulcscsomót kiemelik, és a lakását kirámolják, vagy a fent említett eljárások bármelyikét alkalmazzák, amikor az illető nincs otthon.